A Törley-legenda
Hazánkban a pezsgő neve szinte egybeforrt a Törley névvel. Az 1880-as években Promontor (Budafok) vált a hazai pezsgőgyártás központjává (nem véletlen, hogy a Törleyt követően 1940-ig 9 másik gyár is itt létesült, mint a Törley művezetője, François Lajos által 1886-ban létrehozott gyár, vagy a Dietzl- és a Palugyay Pezsgőgyár). A pezsgő ekkorra már a pesti mulatók, orfeumok vendégeinek kedvelt itala.
„…[a kész pezsgő] szépen felöltözve, kacér kupakkal ellátva elindul a nagy világba, mindenhol jókedvet teremteni.”
(Kincses Kalendárium, 1910)
(Zempléni Múzeum, Szerencs, lelt. sz.100414)
Csantavéri Törley József (1858–1907) bécsi és grazi kereskedelmi tanulmányait követően Reimsben ismerkedett meg a pezsgőgyártással, ahol gyárat is alapított. 1880-ban figyelt fel Promontor előnyös fekvésére, majd két évvel később ide költöztette gyárát. A Törley gyár 1890-ig a Péter és Pál utcában működött, azt követően költözött át mai helyére, ahol gigantikus, 20 000 m2-es pincét alakítottak ki.
(Törley Pezsgőpincészet)
Törley előrelátó, modern üzletember volt, elsők között szállította teherautókkal termékeit megrendelőihez, ügyfélköre Franciaországon keresztül a tengerentúlig terjedt (1895-ben Németország, Egyiptom, Brazília, Japán is szerepelt az exportországok között), s tudatosan élt a reklám nyújtotta lehetőségekkel. Legnagyobb érdeme azonban, hogy a modernitás mellett mindig ügyelt a minőségre. Törley honosította meg hazánkban a fagyasztásos seprőtelenítési eljárást. Halála után (1907) a gyár vezetését özvegye, majd unokaöccse, dr. Törley Dezső vette át (1923). A gyár a második világháborúban súlyos károkat szenvedett, 1949-ben pedig államosították.
(Zempléni Múzeum, Szerencs, lelt. sz. 100388)
„Törley József pezsgőgyáros […] Bécsben végezte a kereskedelmi akademiát, ahonnan Franciaországba Reimsba ment ki azon szándékkal, hogy a pezsgőborgyártást tökéletesen elsajátitsa; 5 éven túl működött, különböző reimsi legelsőrangú pezsgőgyárakban s igy sikerült neki a gyártás minden titkait megtanulni, minek után hazajövén Magyarországba, Budapesten telepedett meg és a közel fekvő Promontoron (most Budafok) 1882ben rendezte be pezsgőgyárát valódi francia minta szerint, melyhez hasonló addig az országban nem volt. Az 1885ik évben kezdte pezsgőit a piaczra hozni s azok oly óriási feltűnést arattak, hogy rövid idő alatt legyőzték az azideig uralgó előítéletet, hogy »magyar pezsgőt nem lehet inni«. Fő törekvése volt Törley-nek az, hogy a magyar pezsgőt, mint olyat tegye keresetté és hiressé s nem követte azon hibás utat, mint többi más belföldi gyárosok, hogy gyártmányait álfrancia czimkék alatt árusitsa s csak a haszonlesést keresse, hanem vezérelte azon tudat hogy, ha pezsgői hiressé válnak, úgy ezáltal hazájának is szolgálatot tesz, miután megszünik azon képzelődés és előitélet, hogy csak Franciaország képes jó pezsgőt produkálni. […]”
(Törley József életrajza a nemesi cím megszerzésének indokoltságáról, 1895)
„A gyár alapítója csantavéri Törley József 1880-ban alapította meg gyárát Budafokon (Promontor), hogy hazánkban a valódi pezsgőgyártást meghonosítsa és így a gyáralapítás ötvenéves fordulója a folyó évre esik. Ez ötven év alatt a gyár a világcégek sorába lépett és a háborús idők okozta nehézségeket leküzdve, a mostani tulajdonosok: csantavéri Törley Antal, Bálint, Dezső és Tibor kezében további nagy fejlődés elé néz. […] A Törley gyártmányok ez ötven év folyamán valóságos fogalommá váltak és a jubiláns cég a magyar ipar igazán reprezentáns vezető márkájává vált. […] A jubiláns cég fennállása alatt mindenkor példaadó módon támogatta a kulturális és ipari törekvéseket is. A magyar vendéglős, kávés és korcsmáros szakma, valamint a mulató és fürdőipar is nem egy nagyon jelentékeny sikerét köszöni a Törley gyártmányoknak, éppen azért nagy örömmel üdvözli a világhírű céget félszázados jubileuma alkalmából. Fél évszázad igen nagy idő a gazdasági életben, mégis szinte kicsinek tűnik föl a Törleyek által elért eredményekhez képest. Szakmáink remélik, hogy a nagy cég az eddigi utakon tovább haladva, ezentúl is a segítségükre lesz a magyar vendégigények kifogástalan kielégítésében.”
(A Törley cég jubileuma, részlet, Vendéglősök Lapja, 1930. október 5.)
Számolócédulák
A nyilakkal tud navigálni a galériában
(Iparművészeti Múzeum, Magyar Nemzeti Múzeum, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum)
Csantavéri Törley József (1858–1907) és a Törley Pezsgőgyár
1880: Törley József felfigyel Promontor (Budafok) előnyös fekvésére
1882: Törley Reimsből áthelyezi gyárát Promontorra, a Péter és Pál utcába (Törley József és Társa)
1884: a Talisman pezsgő megszületése
1886: Törley pezsgőmestere, Louis François (1859–1921) saját gyárat hoz létre Budafokon testvérével, Césarral (Louis François et Co. / Francia Pezsgőgyár, François Lajos és Társa)
1890: a gyár átköltözik mai helyére, az Anna utcába, a gyár kiépítése (modern gépek, 20 000 m2-es pince), majd a kastély felépítése (Ray Rezső Lajos)
1896: Törley József nemesi és cs. kir. udvari szállítói címet kap
1907: a gyár 25 éves jubileuma, Törley József halála
1911–1912: újabb építkezések, pincebővítés
1923: a gyár új vezetője dr. Törley Dezső
1930: a gyár 50 éves jubileuma
1944: a bombázások miatt súlyos károkat szenved a gyár
1949: a Törley gyár államosítása
„Hogyan készül a pezsgő? A Törley-gyár érdekes jubileumi füzecskéje elmondja, hogyan készítik a jó magyar pezsgőt. Az ismertetés így szól: A pezsgő-készítés röviden úgy történik, hogy szüret után, az erjedés befejeztével, a borokat alaposan kiválogatjuk, átkóstoljuk és az óriás, 50.000 palack űrtartalmú keverőhordóban összeházasítva lefejtjük, azután tavaszig a hordókban pihennek. Tavasszal a borhoz, különféle borkezelés és lefejtés után, a töltéskor erjesztőgombákat, valamint borból és nádcukorból házilag készült, úgynevezett likőrt adunk. Ezután különleges töltőgépekkel a nagy töltőhordókból a bort palackokba fejtjük és ledugaszoljuk, hogy a palackokban újból kierjedve, több évig érjen most már mint pezsgő a pincékben. A pezsgők három-öt éven keresztül érnek, bizonyos fajták, mint például az »Extra Dry«, hat-hét évig, sőt tovább is. A pezsgő megfelelő beérése után következik a rázás különleges rázóállványokon, melynek célja a kierjedés közben keletkezett seprőt a palack nyakában a dugóra gyűjteni. A seprőtől a pezsgőt az úgynevezett »degorgirozás« (kiseprűzés) által fagyasztó eljárással szabadítjuk meg, amikor is a szénsav a dugóra fagyott seprőt a dugóval együtt kilöki. Most a kristálytiszta pezsgőborhoz a különböző ízlések- és pezsgőfajtáknak megfelelő mennyiségű különleges, házilag készült, úgynevezett likőrt adagolunk, amiután a pezsgő új dugót kap és mint kész pezsgő kerül a pincébe, ahol a likőrrel hosszabb időn át összeérik. Ennek megtörténtével szépen felöltözve, kacér kupakkal ellátva elindul a nagyvilágba jókedvet teremteni.”
(Vendéglősök Lapja, 1930. október 20.)