A szőlő és a vallásos élet
(Jn 15,1)
Fotó: Simon Katalin, 2020
Minden keresztény felekezetben kiemelt szerepe van a szőlőnek és bornak. Az ismert közmondás is a zsidó és keresztény felekezetekhez hasonlítja a jó minőségű nedűt, azaz legyen az hitében katolikus (erős), református (tiszta), zsidó (kereszteletlen, azaz nem vizezett) és lutheránus (se nem hideg, se nem meleg). A döntő többségében katolikus Budán és Óbudán a szőlőművelés során fontos szerepet töltöttek be a szentek, de a kocsmáltatás, adószedés is bizonyos szentek ünnepeihez igazodott: a szüretet például hagyományosan legkésőbb Szent Márton napjáig (november 11.) befejezték, ugyanekkor kezdődött hivatalosan az újbor kimérése, s végül, de nem utolsó sorban fizetési határnap is volt. A katolikusok mellett a görögkeleti rácok által leginkább tisztelt szentek közé tartozó Sárkányölő Szent György ünnepe (április 24.) jelentette a tavasz kezdetét, a fél éves, ideiglenes kocsmáltatás végét, s Szent Mártonéhoz hasonlóan adózási határnap volt.
A lakosság Krisztus és a szentek közbenjárását kérte a bő termésért, természeti károk (például zivatar, fagykár) elhárításáért, kápolnákat és feszületeket emeltek szőlőkertjeiknél. A Szent Gergely napján (március 12.) metszett tőkéről a hagyomány szerint sok bort szüretelnek. Ha Szent Orbán pápa, a szőlőművesek, kádárok, kocsmárosok védőszentjének napján (május 25.) jó idő volt, az jó termést jelentett – emlékét őrzi Budán az Orbán-hegy (a 18. században Urbaniberg). A Szent Medárd napján (június 8.) eső csapadék („Ha Medárd napján esik, negyven napig esik.”) különösen kedvezett a szőlőnek. Szent Vencel (szeptember 28.) napja már a szüretet jelezte, amit gyakran másnap, „Borszűrő” Szent Mihály arkangyal (szeptember 29.) ünnepén kezdtek meg.
Szent Vince (január 22.)
„Ha megcsordul Vince, megtelik a pince.”
A 304-ben mártírhalált halt Zaragozai Szent Vince, Szent Valerius zaragozai püspök diakónusa a szőlészek, borászok, német és francia vincellérek, a párizsi borkereskedők és nem utolsó sorban Portugália védőszentje. Vince napján az időjárásból következtettek a jövendő termésre. Kápolnát ritkán emeltek neki, mivel télvíz idején nehézkes lett volna búcsúját megünnepelni. Szent Vince tisztelete különösen a cseh területekről érkezők körében volt elterjedt.
Szent Donát (augusztus 7.)
A 362-ben mártírhalált halt Arezzói Szent Donát püspök a szőlősgazdák, szőlőskertek, kádárok védőszentje. 1652-ben ereklyéit a Rajna-vidéki Münstereifel városába vitték. Az út során az ereklyéket szállító papot villámcsapás érte, mégsem lett semmi baja tőle. Mivel ezt Szent Donát közbenjárásának tulajdonították, a püspököt ekkortól kezdve a vihar, jégkár ellen védő szentként is tisztelték. Pest-Budán és környékén elsősorban a Rajna vidékéről beköltöző németek honosították meg tiszteletét. Kultusza a 17. századi csodától kezdve keveredett a szintén 4. században élt Szent Donátéval, a Legio Fulminatrix katonájáéval, aki a kezdetektől fogva a villámcsapás, jégkár elhárításának védőszentje volt, az ő ünnepét július 7-én tartják.
(BTM)
Buda 1724-ben védőszentjévé választotta Szent Donátot, Franz Vanossi budai szindikus 1733-as tudósítása szerint ünnepét július harmadik vasárnapján tartották (tehát a katona Szent Donáthoz kapcsolódva), könyörögve a kedvező időjárásért, a viharok, zivatarok elhárításáért. Az országúti ágostonos szerzetesek József-hegyi szőlőskertjében Janson Libor atya kezdeményezésére 1745-ben kápolnát emeltek Szent Donát tiszteletére, amelynek célja – festői fekvése mellett – az volt, hogy a szőlőmunkások könnyebben tudják hitéletüket megélni. Kezdetben a szent ünnepén, augusztus 7-én, illetve havonta, 1761-től hetente tartottak a kápolnában miséket. Noha a kápolnát II. József idején felszámoltak, Donát emléke tovább élt: 1786-tól a mai napig nevét viseli a vízivárosi Donáti utca (korábban Donati Gasse, Donater Gasse). Szintén Szent Donát nevét viseli egy utca Békásmegyeren az egykori szőlők emlékére. Oltárképe volt a budavári Nagyboldogasszony-templomban, Szent Donát látható az országúti ferences templom Szent Miklós oltárának oldalán és az újlaki Sarlós Boldogasszony-templom Szent Flórián-oltárának oromképén is. A békásmegyeri Szent József-templom hét fő ünnepe közé tartozott – Szűz Mária és a pestisszentek, azaz Szent Sebestyén, Szent Rókus és Szent Rozália, valamint a tűzvész ellen védő Szent Flórián ünnepe mellett – Szent Donát napja. Amint az a fentiekből is látható, Szent Donátot, mint a villámlástól, jégkártól védő szentet rendszeresen ábrázolták a 18. században a másik elemi csapás, a tűzvész ellen óvó Szent Flóriánnal együtt.
„Hl Donate, bitte bei Gott, dass er uns bewahre von allen schädlichen Ungewitter, von Schauer und Reif und allen Ungeziefer.”
(„Szent Donát, könyörögj Istennek, hogy védjen meg bennünket minden káros zivatartól, záportól és fagytól és minden féregtől.”)
(FSZEK Budapest Képarchívum, 020591)
A fenti idézet az óbudai Farkastoroki Szent Donát-kápolna felirata. Óbudán sem számított ritka jelenségnek a heves időjárás, elég a Vihar-hegy, régebben Kronowathberg beszélő nevére gondolni. A kápolnát a Gebhardt és Fessner család telkén emelte a község 1781-ben, miután egy szőlősgazda szerencsésen megmenekült a szőlőhegyen őt ért viharban. A kápolna részben a helyiek magánadományából, részben a község költségén épült, de a plébániatemplomhoz kapcsolódó Szegény Lelkek Testvérisége is adakozott az építésére. Ugyanekkor készítette egy ismeretlen festő a kápolna Szent Donát-oltárképét. Eredetileg Szent Donát ünnepén körmenetet vezettek a kápolnához, szüret idején pedig misét mutattak be benne, azonban, mivel Szent Donát napján, augusztusban általában meleg idő volt, már 1801-ben kérvényezték, hogy a körmenetet augusztus 7. helyett húsvét és Szent Márk napja (április 25.) között tarthassák.
Fotó: Simon Katalin, 2020
Kisebb emlék Budafokon Szent Donát képoszlopa, amit 1865 előtt állított a Medetz család Szent Donát életének jeleneteivel, miután egy óriási jégverés egyedül az ő szőlőjüket hagyta épségben. A képoszlophoz 1910-től Kisasszony napján, szeptember 8-án tartottak körmenetet a budafoki hívek. Az oszlopon látható képeket az 1920-as években kicserélték, majd 1990-ben helyreállították, 2000-ben pedig Szent Donátot ábrázoló festményt helyeztek el benne. Ekkortól Szent Donát augusztus 7-i ünnepéhez igazodva, augusztus első vasárnapján mutatnak be szentmisét az oszlopnál.
A szőlőkben állított feszületek közül kiemelnénk a kőbányai Szőlőfürt feszületet (1773), amit egy – valószínűleg a Rajna vidékéről származó – szőlőbirtokos állított. Különlegessége, hogy Krisztus két tenyerére, illetve lába alá szőlőfürtöt faragtak. Óbudán a testvér-hegyi szőlőjében állított fel 1775-ben egy feszületet Lorenz Ecker szőlőműves, amit halála után áthelyeztek a vihar-hegyi szőlőbe.
Fotó: Simon Katalin, 2020
A család másik tagja, Leonard Ecker és neje szintén a testvér-hegyi szőlőskertbe vezető úton emelt keresztet 1817-ben (utóbbit 1885-ben átszállíttatták a Csúcs-hegyre). Andreas Lesch a bécsi országúton emelt keresztet a szőlője előtt (1822). Ahogy a fenti példák mutatják, ezekben az esetekben elsősorban a magánáhitat játszott nagy szerepet.
Fotó: Simon Katalin, 2021
Jó termésért, borért nem csak szőlővédő szentekhez fohászkodhattak a hívek. A Bécsi kapuból kivezető út alján, a városi szegényház közelében állt az 1710-ben Nicolaus Mertz vagy Johann Multzer által alapított Xavéri Szent Ferenc-kápolna. Errefelé mentek a szőlőkbe a munkások. A század közepén már csak szüret idején miséztek benne. A kápolnát 1784-ben felszámolták.
(HU BFL XV.16.a.203/cop1)
Különleges kápolna a Jézus Szíve-, ismertebb nevén Filoxéra-kápolna: a filoxéra 1882-es óbudai megjelenését követően három évvel alapították a helyi szőlőművesek, mivel az Arany-hegy ezen részén a homokos talajnak köszönhetően épek maradtak a szőlők. A kápolna előtt Martin Raab és neje, Maria Hiedl által hálából állított feszület található.
Fotó: Simon Katalin, 2020